A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény terméséből, a kávébabból készül. A kávé fő „hatóanyaga” a koffein, de ma már léteznek olyan egészséges kávék is, amik koffein nélkül is serkentő hatásúak.

Története

Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.

Termesztése

Nézzük csak, min is kell keresztülmennie egy kávébabnak, amíg a csészédbe kerül.

A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak az érett, piros kávébabokat lehet leszedni.

Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávébogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól. Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket. A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák. Ezután elég 10-14 napi szárítás. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik.

Kávéházak

A kávéházaknak a múltban mindíg nagy kúltúrális szerepe volt. Gondolj csak a Pilvax kávéházra!

Az első kávéházak Isztambulban nyíltak az 1550-es években, és számuk rohamosan szaporodott.

Európába viszont csak a 17. században érkezett meg a kávéház-láz. Az első európai kávézó 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.

Koffein, avagy mit is iszunk?

A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Koffeint a kávén kívül kis mértékben tartalmaz a tea, a kóladió és a kakaó is. A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ. Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. félóra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak. Nagy koffeinadag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz.

Koffeinfüggőség?

A kávéról leszokni bizony nehéz. A koffeinelvonás több napos fejfájást okozhat – de csak ha nem fokozatosan csinálod! Próbáld meg fokozatosan csökkenteni a koffeinbevitelt, vagy igyál kisebb koffeintartalmú kávékat.