A k�v� a k�v�cserje nev� �r�kz�ld n�v�ny term�s�b�l, a k�v�babb�l k�sz�l. A k�v� f� „hat�anyaga” a koffein, de ma m�r l�teznek olyan eg�szs�ges k�v�k is, amik koffein n�lk�l is serkent� hat�s�ak.

T�rt�nete

Egy legenda szerint a k�v�szemek �l�nk�t� hat�s�t egy K�ldi nev� eti�p p�sztor fedezte fel, aki �szrevette, hogy ha a kecsk�i a piros bogy�kat legel�szik, sokkal �l�nkebbek lesznek. Ezt elmondta a k�zelben �l� szerzeteseknek, akik r�j�ttek arra, ha a magokat megp�rk�lik, �zletes italt k�sz�thetnek. Annyi bizonyosnak t�nik, hogy a k�v�t el�sz�r a 15. sz�zadban Jemenben haszn�lt�k �l�nk�t� hat�sa miatt, val�sz�n�leg szufi szerzetesek, akik sz�vesen �ltek serkent� szerekkel. Innen ker�lt ki �s v�lt ismertt� a t�rsadalom minden r�tege sz�m�ra. A 16. sz�zad els� �vtizedeiben m�r Sz�ria �s Egyiptom lak�i is ismert�k.

Termeszt�se

N�zz�k csak, min is kell kereszt�lmennie egy k�v�babnak, am�g a cs�sz�dbe ker�l.

A k�v�szemek sz�retel�s�t k�zzel v�gzik, mert csak az �rett, piros k�v�babokat lehet leszedni.

Ezut�n a term�helyt�l f�gg�en sz�raz vagy nedves elj�r�ssal azonnal tiszt�tj�k �s �rlelik a szemeket, mert a k�v�bogy� nem t�rolhat�. Ahol a naps�t�ses �r�k sz�ma elegend�, ott a magokat n�gy h�tig kiter�tve sz�r�tj�k a napon, majd egy h�ntol�g�p seg�ts�g�vel a babszemet �s a h�st elv�lasztj�k egym�st�l. Ahol viszont az id�j�r�s csapad�kosabb, ott nedves elj�r�ssal dolgozz�k fel a k�v�szemeket. A k�v�babot �s a gy�m�lcsh�st g�pekkel elv�lasztj�k egym�st�l, majd a babot egy speci�lis folyad�kban �ztatj�k �s moss�k. Ezut�n el�g 10-14 napi sz�r�t�s. A k�v�t mindk�t esetben tov�bbi tiszt�t�snak, v�logat�snak vetik al�, �s ezut�n sz�ll�tj�k el. A feldolgoz�s utols� f�zisa a p�rk�l�s, amelyet folyamatosan emelked� h�fokon v�geznek. Ut�na der�l ki, milyen min�s�g� a k�v�, milyen �z- �s illatanyagokkal rendelkezik.

K�v�h�zak

A k�v�h�zaknak a m�ltban mind�g nagy k�lt�r�lis szerepe volt. Gondolj csak a Pilvax k�v�h�zra!

Az els� k�v�h�zak Isztambulban ny�ltak az 1550-es �vekben, �s sz�muk rohamosan szaporodott.

Eur�p�ba viszont csak a 17. sz�zadban �rkezett meg a k�v�h�z-l�z. Az els� eur�pai k�v�z� 1624-ben Velenc�ben ny�lt meg La Bottega del Caff� n�ven.

Koffein, avagy mit is iszunk?

A k�v� legismertebb hat�anyaga a koffein n�ven ismert alkaloid. Koffeint a k�v�n k�v�l kis m�rt�kben tartalmaz a tea, a k�ladi� �s a kaka� is. A koffein fokozza a sz�vm�k�d�st, az anyagcser�t �s a l�gz�st, n�veli a v�rnyom�st �s a v�rkering�si sebess�get, t�g�tja az agyi ereket, sz�k�ti a b�lben lev� ereket, vizelethajt�. Megsz�nteti az �lmoss�got, jav�tja a hangulatot, stimul�lja az agyk�rget, gyors�tja a gondolkod�st, �tmeneti teljes�tm�nyn�veked�st id�z el�, amelyet rohamos teljes�tm�nycs�kken�s k�vet. Egy cs�sze k�v� elfogyaszt�sa ut�n 5 perc m�lva a test szinte minden sz�vet�ben kimutathat� a koffein. Koncentr�ci�ja kb. f�l�ra alatt el�ri a maximumot, majd lassan lecs�kken. 3-6 �ra m�lva a koncentr�ci� mintegy a fele a maximumnak. Nagy koffeinadag (kb. 300 mg f�l�tt) k�zremeg�st, v�rtolul�st, sz�vt�ji nyom�st okoz.

Koffeinf�gg�s�g?

A k�v�r�l leszokni bizony neh�z. A koffeinelvon�s t�bb napos fejf�j�st okozhat – de csak ha nem fokozatosan csin�lod! Pr�b�ld meg fokozatosan cs�kkenteni a koffeinbevitelt, vagy igy�l kisebb koffeintartalm� k�v�kat.